Egy érdekes,jól kitalált és kidolgozott helyszín.
Egy tucat zavarodott és kétségbeesett szereplő,akiknek elvileg a milliójukkal millió lehetőségük van,de úgy érzik még sincs más választásuk,mint az az élet,amit a nagyapa kínál számukra.
Egy baráti társaság,akik türelmetlenek és változásra vágynak.
Egy változás,ami nem úgy sül el,ahogyan szerették volna….
Egy könyv,amit alig tudtam letenni.
Van egy könyvem E. Lockhart-tól a polcom azon részén,ahol még a kiskamaszkori könyveim vannak. "A pasilista - 15 pasi, 4 porcelánbéka és én,Ruby Oliver"-ből őszintén szólva semmmire sem emlékszem és a gyermekded borítója alapján nem is volt szándékomban újraolvasni. De miután elolvastam a Cicero gondozásában kiadott újabb regényét a "Hazudósok"-t,meggondoltam magam és a közeljövőben felfogom eleveníteni Ruby Oliver kalandjait. :)
A tény,hogy semmire nem emlékszem az előző regényéből nem számított,a figyelemfelkeltő borító,fülszöveg és hogy úgy fogok kapni egy pszichodinamikus történetet,hogy a szereplők kivannak ragadva a hétköznapi életükből,ám ők nagy természetességgel,a a hétköznap rutinjaival tengetik napjaikat ezen a magánszigeten, mindenképpen kiemeli a szokásos Young Adult történetek közül.
Itt a fiatalok életét nem az otthon-iskola-szórakozóhely háromszögében láthatjuk,a magánsziget lakói nyáron egy másik rutin szerint élnek.
Nem csupán ez az,ami kiemeli a kortárs ifjúsági regények közül. A főszereplő Cadence mesélési stílusa teljesen tükrözi azt a kaotikus katyvaszt,ami a lány fejében van. Nem az érzések szimpla leírásával operál: a rengeteg már-már morbid hasonlat,a jéghideg és a szinte húsba vágóan éles rövid mondatok,a közbeiktatott mesék (amelyekben az igazság leginkább üti fel a fejét) a nagyobbrészt szórakoztató irodalmat olvasónak már szinte művészi érzetet kelt.
Az első oldalakon úgy gondolhatjuk,hogy csak egy rejtély megoldása várat magára (Cadence balesete),amihez később csatlakozik mégegy,ami viszont az elsőnek teljesen új értelmet ad. Fokozatosan haladva a sztoriban mindvégig belengi az a baljós hangulat,hogy nagy baj van közeledőben...
Mikor már azt hittem,tudom merre tart a történet,egy olyan csavarral találtam szembe magam ami olyan,mintha az embert péklapáttal képen csapták volna.... Így kell meghökkenteni az olvasót,ügyes E. Lockhart!
Ezek után kezdtem arra rájönni,hogy igazából a Hazudósok többi tagját szinte nem is ismertem meg. Gat már a tinédzserkorba lépve minek megy ugyanoda minden nyáron,ahol érzése szerint nem becsülik meg és "se veled,se nélküled" kapcsolata van Cadence-szel? Erre meglepetésemre Cady is reflektál,hogy tulajdonképpen nem is ismeri Gat-et,de én így voltam a többiekkel is. A "Hazudósok" elnevezéssel is hasonló dilemmában voltam,mert ezt az elnevezés szerintem sokkal jobban illett volna az őket körülvevő felnőttekre.
Talán szándékosan tartotta őket (Cadence-n kívűl ámblokk mindnekit) az olvasótól távol az írónő? A végkifejlet így is megrázó és akkor ezért nem akarta ennyire közel hozni a olvasói szívéhez a karaktereket? Jó döntés volt? Mindenki döntse el maga.
Az egész történet "kibogozás" szempontjából olyan volt számomra mint egy félig letekert gombolyag,amit elkezdünk újra feltekerni,de aztán rájövünk,hogy rosszul csináltuk és visszabontjuk eredeti fonál állapotában.
Az biztos,hogy Lockart munkásságát kiemelt figyelemmel fogom kísérni mostantól. A "Hazudósok" teljes joggal megérdemelte a Goodreads.com 2014 Legjobb ifjúsági regénye díját.
Ha a szokásostól eltérőt,de izgalmasat szeretnél olvasni és szereted,ha egy történet képes letaglózni,akkor minden szempontból "A Hazudósok" a tökéletes olvasmány számodra. :)
A könyv: 10/10
Kedvenc karaktere(i)m: nem a történet minőségéből von le,de nincs
A borító: 10/10
Ha felkeltette a könyv az érdeklődésedet,innen rendelheted meg (katt az online könyváruházak neveire):
BOOKLINE
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése